Dicsőséglista:
Super Bowl győzelmek száma: 0
AFC Championship győzelmek száma: 0
NFC Championship győzelmek száma: 1 - 2005
AFC West győzelmek száma: 2 - 1988, 1999.
NFC West győzelmek száma: 4 -2004, 2005, 2006, 2007.
Playoff szereplések száma: 10 -1983, 1984, 1987, 1988, 1999, 2003, 2004, 2005, 2006, 2007.
Alapszakasz mutató (győzelem-vereség-döntetlen): 227-245-0
Playoff mutató (győzelem-vereség): 7-10-0
Összes tétmérkőzés mutató (győzelem-vereség-döntetlen): 234-255-0
Az 1970-es évek
1972. június 15-én a Seattle Professional Football bejelentekezett egy NFL csapat irányítási jogáért. 2 évvel később 1974. június 4-én az NFL bővítési határozatában 2 csapat szerepelt, a Tampa Bay Buccaneers és a Seattle Seahawks.
Seahawks név eredetét egy szavazással dönthették el a rajongók, hogy mi is legyen az együttes beceneve. 1742 különböző név közül nyert a seahawk 151 szavazattal.
Jack Petera az addigi minnesotai segédedző lett a csapat első főedzője. 1976. január 3-án mutatták be egy hivatalos sajtótájékoztatón. 3 hónappal később alakult ki a gárda kerete, amikor is a Seahawks és a Buccaneers egy nyílt, drafthoz hasonló játékosbörzén választotta ki a liga többi 26 csapatából jövőbeli játékosaikat. Majd a már hivatalos drafton a második választási joggal érkezett a DT Steve Niehaus. Összesen 25 játékos érkezett, de a legjelentősebb pick a 4.körben történt. Ez a húzás a Houston Oilers nevéhez fűződik, amely csapat a 117. helyen kiválasztotta Steve Largentet. 4 előszezon mérkőzés után a Houston meg akart tőle válni, így elcserélte a Seahawks-szal egy 1977-es 8. körös draftjogért. Óriási karriert futott be Seattlebe, ugyanis hétszer választották Pro Bolwra és megkapta a Walter Payton díjat is. Mezszámát a 80-ast visszavonultatta csapata. Ő az egyetlen olyan játékos, akinek a mezét már nem viselheti senki más, hiszen a másik mezszámot a 12-est, a közönség "hordja", ők a 12th man, a 12. ember. Minden seattlei mérkőzés a 12-es számú zászló felhúzásával kezdődik.
1976. augusztus 1-jén került sor ez első pre-season mérkőzésre ahol a nagy múltú San Francisco 49ers volt az ellenfél. A csapat első hivatalos profi mérkőzése előtt Lloyd W. Nordstrom szívrohamban meghalt. Nordstrom volt az, akinek köszönhetően Seattle városa profi futballcsapattal rendelkezhet. A tragédia után kellett szembenézni a St. Louis Cardinals-szal, a regular season első játéknapján. A mérkőzés 30-24-es Cardinals győzelemmel ért véget. Az első győzelemre a hatodik meccsig várni kellett, ami azt jelenti, hogy 5 mérkőzéses negatív sorozattal kezdte az alakulat NFL karrierjét. A 6. játéknapon tehát győzelemmel zárt a Seahawks, 13-10re győzte le a Tampa Bay Buccaneerst. A szezon 2. és egyben utolsó győzelmét az Atlanta Falcons ellen aratta 30-13 arányban. Ezzel 2-12-es győzelem-vereség mutatót ért el első évében, amellyel az utolsó helyet érte el csoportjában az NFC Westben. Ekkor a csapat csoportellenfelei az Atlanta, a Los Angeles, s New Orleans és a San Francisco volt.
Hazai mérkőzéseit a legendás Kingdome stadionban játszotta egészen 1999-ig, ekkor lerombolták, és helyére épült az NFL egyik legszebb stadionja, a Qwest Field. Amíg a csarnok épült, a Husky Stadium adott otthont a Tengerisólymoknak 2 éven keresztül.
Az 1977-es drafton a top pickjét eltradelte a Seattle a Dallas Cowboys-szal. Cserébe 3 2. körös picket kapott. A Cowboys a megszerzett pickkel Tony Dusettet választották. 2. szezonját a Seattle már nem az NFC Westben töltötte, hanem átkerült az AFC Westbe. Egészen 2001-ig volt csoportriválisa a Denver, a Kansas City, a San Diego és az Oakland, amikor is visszakerült az NFC-be. Tehát a 2. szezonjában már az AFCben valamivel sikeresebb volt a gárda, ebben az évben 5-9-es mérleget ért el. Legszebb sikert a New York Jets ellen vívta a csapat, ugyanis sikerült idegenben egy 17-0-ás győzelmet aratnia.
1978-ban már pozitív mérleget értek a tengerisólymok, de még ez sem volt elég arra, hogy a rájátszban jussanak. A 9-7-es mutató kialakításában nagy szerepe volt a csapat történetének egyik legjobb játékosának Steve Largentnek, aki 1168 elkapott yardig jutott. Hogy ez egy 3. évét taposó csapattól mekkora teljesítmény volt, bizonyítja, hogy Jack Patera-t választották az éve edzőjévé. Az elkövetkező évben is 9-7-es mérleggel büszkélkedett a csapat, tehát 2 év tanulgatás után már középcsapattá vált.
Az 1970-es évekről összességében elmondható, hogy a Seattle Seahawks '76-os alakulása után első éveiben rendre lecsúszott a playoffról, újonc csapattól nem is lehetett kiugró teljesítményt várni. Voltak mér ekkor is kiemelkedő játékosai, említhetjük Jim Zornt, Steve Largentet, vagy Carl Ellert.
Az 1980-as évek
A 80-as évek első draftján Jacob Green volt a Seattle első választottja. A Texas A&M-ről érkező kétszeres Pro Bowler defensive end 12 szezont húzott le a csapatnál, összesen 97,5 sacket és 2 interceptiont ért el karrierje alatt. A draft különös volt, hiszen az első 6 választott játékosból 4 defensive end volt. Ez is lehetett annak az oka, hogy egy pocsék 4-12-es szezonnal zárt az északnyugati nagyváros csapata. A Kingdome-ban egyetlen egy mérkőzést sem sikerült megnyerni, mind a 8 hazai találkozón győzelemmel térhetett haza a vendég alakulat.
'81-ben sem sikerült a javítás, ekkor egy fokkal jobb 6-10-zel zártak. Ehez hozzájárulhatott talán az év eleji játékosbörze, ahol az 1/4. helyen Kenny Easley talált otthont Seattleben. A liga egyik legjobb safetyje lett belőle, ezt bizonyítja, hogy ötször kapott meghívást a hawaii jutalomjátékra.
1982-es furcsa idény volt az NFL történetében, hiszen az NFLPA sztrájkja miatt megrövidült a szezon. 17 alapszakasz meccs helyett csak kilencet játszottak le. Jack Patera vezetőedző is távozott, helyét Mike McCormack vette át. Eredmény 4-5-ös szezon, tehát még mindig várt magára az első rájátszás. McCormack 7 mérkőzés után távozott a kispadról, és egy új főedző lépett elő, Chuck Knox.
1983-ban végre sikerült kiharcolni a playoffot. Nagyszerepe volt ebben Curt Warnernek a Penn Stete korábbi running backjének, aki a '83-as drafton a 3. helyen kelt el. Mi sem mutatja jobban mekkora tehetség volt, hogy már rookie évében beválasztották a Pro Bowl csapatba, valamint ő lett az AFC legjobb újoncjátékosa. Ezen kívül még 1986-ban és 1987-ben repülhetett Hawaiira. Az ebben az évben elért 9-7-es mutató már jogot nyújtott arra, hogy kipróbálja magát a Seahawks csapata fennállása első rájátszás-szereplésére. A Wild Card találkozón a Denver Broncos volt a vendég, ami 31-7-es sima seattlei győzelemmel zárult. Ezek után a Miami elleni 27-20-as újabb siker, majd a főcsoportdöntőben egy vereség a LA Raiders ellenében (14-30) következett. Chuck Knox rögtön első évében hatalmas dolgokat vitt véghez, az első rájátszásába jutó csapat Head Coach-a megkapta az AFC legjobb edzője díjat.
Az 1984-es drafton nem érkezett kiemelkedő játékos, talán a defensive back Terry Taylor emelhető ki az első körből. Rosszul kezdődött az év, hiszen az előző szezonban remeklő RB Warner, térdsérülést szenvedett, ezzel ki kellett hagynia a teljes '84-es idényt. A támadósor gyengült ez által, de a védelem szárnyalt. Nem akármilyen 12-4-es szezon produkált a Seahawks, amiben 3 shotout, azaz 3 ellenfelet sikerült lenullázni. Kiemelkedő a november 4-ei Kansas City ellen a 45-0-ás siker. Dave Brown játszott ekkor elképesztőt, aki 2 interception return TD-t ért el. Mégis egy másik védőről szólt ez a szezon, mégpedig Kenny Easleyről, akit az év védőjátékosává választottak. Ezekkel a remek győzelmekkel sem sikerült megnyerni a divíziót, de a playoff-t természetesen elérte a gárda. A Wild Card hétvégén lehetőség nyílott a múltévbeli NFC Championship Gameben ellszenvedett vereségértt megbosszúlni a Los Angeles Rams ellen. Egy 31-14-es sikerrel vett elégtételt a Seahawks a Kingdome-ban. A főcsoportelődöntőben újra Miamival kerül szemben a csapat, de ezúttal a floridaiak győzedelmeskedtek 31-10 arányban. Ez a szezon így is parádésra sikerült, amiért Chuck Knox-t díjazta a liga. Knox lett az év vezetőedzője. Meg kell említeni, hogy Franco Harris a Steelers legendás futója a Seahawksban játszotta ekkor az utolsó szezonját, igaz, hogy csak 8 mérkőzésen lépett pályára és csak 170yardig jutott, de mivel beválasztották a Hall of Famebe, így őt is a Seahawks nagy egyéniségei közé kell sorolni.
A 1985-ös volt a Seahawks történetében az első olyan draft, amikor nem volt első körös választási joga a csapatnak, pontosabban volt, de azt eltradelték a Cincinnati Bengals-szal Brian Bushért.
2 szép szezon után egy kevésbé sikeres következett. Akár már a Super Bowlról is álmodozhattak Seattleben, de az 1985-ös év nem úgy sikerült. Hiába tért vissza Warner nem sikerült pozitív mérleget elérni, csak 8-8-ig jutott a Seahawks. Dave Krieg a csapat irányítója volt talán a legjobb ebben az évben, beválasztották a Pro Bowl keretbe. 3602 passzolt yardig jutott '85-ben. Krieg Jim Zorntól vette át a kezdő irányító pozíciót 1983-ban. Előtte Zorn 1976-tól irányította Seattle csapatát. Krieg munkáját segítette Largent is, aki ebben az évben érte el karrierje során a legtöbb elkapott yardot, számszerint 1287-t.
1986-ban a drafton 2 későbbi pro bowler érkezett John L. Williams (FB), és Bobby Joe Edmonds (RB). Egy jó szezon következett ekkor hiszen 10-6-al zárt a csapat. Érdekesség, hogy még ez az igen jó mutató sem érdemelt rájátszáshelyet. 2 csoportrivális a Denver és a Kansas City is jobban állt, így ők jutottak tovább. Pedig szezon nem úgy indult, hogy izgulni kelljen a playoff helyekért, ugyanis a szeptember 7-ei szezonkezdeten a Pittsburgh elleni 30-0-ás győzelemmel mindenki nagy célokat tűzött ki.
Az 1987-es supplemental drafton a csapat megszerezte Brian Bosworth linebachert, aki egy elég zsíros szerződést írt alá (10évre 11mó$). Ebben az évben is maradt el mérkőzés sztrájk miatt, mégpedig a 3.heti összacsapás, így a 15 alapszakasz meccs alatt elért 9-6-os mutató elég lehetett a playoffra. A Wild Card meccsen a Houstonba kellett ellátogatni, ahol egy nagyon izgalmas mérkőzésen véreztek el a sólymok. A 23-20-as mérkőzés végeredménye csak a hosszabításban alakult ki. Steve Largent ezen a mérkőzésen is megmutatta miért is tartják a Seattle Seahawks történetének egyik legjobb játékosának. Largent összesen 132 yardot és 2 TD elkapást ért el. Az Oilers győztes mezőnygólját a ráadás perceiben Zendejas végezte el 42 yardról.
A 20 évvel ezelőtt lejátszódott játékosbörzén az első seattlei választást Brain Blades elkapóra esett. Blades összesen 7620 yardot, és 34 TD-t ért el Seahawks mezben. Ebben az évben szerezte meg a Seahawks az első divizóbajnoki címét, előtte sem itt az AFC Westben, sem a korábbi csoportjában nem sikerült a divíziógyőzelem. 9-7-es mutatója nem volt a legkiemelkedőbb, de még ez is elég volt ahoz, hogy divíziógyőztesként lépjen pályára a Wild Card meccsen a Cincinnati Bengals ellen. A Riverfrost Stadiumban lejátszott összecsapéson sima Bengals győzelem született. A 4. negyed előtt már 21-0-ra is vezetett a hazai csapat. Innen csak szépíteni sikerült egy Krieg-Williams passzjátékból, és egy Krieg által futott TD-al.
Az 1988-as év azért is emlékezetes a Seahawks történelmében, mert az eredeti tulajdonos család és a Seahawks útjai elváltak. A Nordstrom családtól Kenneth Eugine Behring és Ken Hoffman vette meg a klubot. A 2 személy egészen 1996-ig tudhatta tulajdonában a csapatot, amikor is azt Paul Gardner Allen vette át.
A következő évi drafton Andy Hecket választotta a csapat az első körben. Heck a Notre Dame bajnok csapatából érkezett, offensive tacklet játszott. Steve Largent utolsó szezonja nem sikerült túl fényesre. Az ekkor már a 35. életévében járó klasszis 403 yardig jutott, ami a legkevesebb volt egész karrierje alatt. A csapatnak sem ment ebben az évben, mindössze 7 győzelemet sikerült felmutatni, így a rájátszás megint elmaradt.
Az 1990-es évek:
Cortez Kennedyre esett a választása a Seahawksnak a '90-es drafton. Kennedyt a 3. helyen húzta a csapat. Rá is szolgált a defensive tackle erre az előkelő draftpickre, hiszen 7-szer volt Pro Bowl kerettag, és 1992-ben pedig az év védőjátékosa lett. 1991 és 1996 között minden évben utazhatott Hawaiira. Meg kell még említeni a draftról Terry Woodent, aki 7 éven keresztül volt kezdő linebacher Seattleben, valamint Robert Blackmont is, aki 15 interceptiont és 6.5 sacket mutathat fel a csapat tagjaként (játszott még Indianapolisban is). Azonban nem csak kíváló védők érkeztek ekkor, hanem egy zseniális running back is. Chris Warren 52 TD-t ért el karrierje alatt, és 3-szori pro bowler volt. Hiába a remek draft, a csapatnak nem sikerült kiharcolni a rájátszást. A csapat 15. szezonjában elért 9-7-es muatóval már értek el Wild Card helyet, de ebben az évben az AFC West nagyon erősnek bizonyul, hiszen a sima pozitív mérleg is csak a 3. helyre volt elég. Dave Krieg, a csapat elsőszámú irányítójának ez volt az első olyan szezonja, amikor több volt az interceptionja, mint a touchdownpasszai (15-20).
Steve Largent visszavonulása és Dave Krieg gyengébb teljesítménye miatt eljött a Seahawksnál egy korszaknak a vége. A váltást az 1991-es draft csak erősíti, hiszen az említett 2 játékos posztjára használta el a Seahawks a top pickjeit. Az első körben egy irányító érkezett a San Diego Steteről, Dan McGwire személyében. A 2. és 3. körben pedig egy-egy elkapó, Doug Thomas és David Daniels. Az említett 3 játékos nem tudta teljesíteni azt, amit tőlük elvártak a draftolásakkor. A 1991-es évben Krieg még megkapta az kezdő irányító pozíciót, de csak 9 meccsen kezdett, utána a Phoenix Cardinalstól érkezett Stan Gelbaugh kapott kiseb szerepet. Ilyen állapotok között nem is sikerülhetett a valamelyik playoff-hely megszerzése(7-9). Chuck Knoxnak ez volt az utolsó éve seattlei head coachként, ezzel egy sikeresnek mondható korszak zárult le végleg. Az új edző Tom Flores lett, aki már mint játékos, és edző is megnyerte a Vince Lombradi trófeát.
1992-ben tahát egy új főedzővel vágott neki a szezonnak a 'hawks. A váltás nagyon nem sikerült, története legrosszabb szezonját produkálta a csapat. A 2-14-es mérleg borzasztó volt, mégis voltak kiemelkedő teljesítmények. Eugene Robinson free safety meghívást kapott a Pro Bowlra. Robinsont összesen 3-szor válogatták az All-Star csapatba. Tehát csak 2 mérkőzést nyert a csapat, az egyik Bostonban a New England ellen, a másikat pedig hazai pályán a Kingdome-ban a Denver ellen. Nagyon gyenge teljesítmény magyarázója lehet az is, hogy 3 különböző irányító is volt kezdő a szezonban, Dan McGwire, Stan Gelbaugh, és Kelly Stouffer. Flores a csúfos szezon ellenére maradt a csapat élén.
1993-as drafton kezelni kellett az irányító problémákat. Az 1/2-es pickkel a Notre Dame korábbi irányítója Rick Mirer érkezett. Ezzel a lépéssel úgy tűnt megtalálták a franchise qb-t Seattleben. Mirer az első évében jó teljesítmény nyújtott, ő lett az AFC legjobb újonc játékosa. Azért sem kaphatta meg a legjobb rookie-nak szóló díjat, mert azt egy bizonyos Jerome Bettis kapta, akiről még lesz szó a későbbiekben. Viszont a qb karrierje nem úgy folytatódott, még 3 évig volt a csapat tagja, utána nagy vándormadár lett. Több csapatnál is megfordult, többek között a Bears, a Packers, a 49ers, a Raiders csapatainál töltött el évet-éveket. Gyenge '92-es idényt újabb sikertelen követte, a 6-10-es mutató a leggyenegébb volt a Seahawks divíziójában, így ez egy újabb rájátszás nélküli év volt.
Az 1994-es esztendőben olyan játékosok érkeztek a drafton, akik azok után váltak igazán jó futbalistákká, mikor elhagyták a klubbot. Sam Adams 1999-ig játszott a Seahawksban, utána választották 3-szor Pro Bowlra. Kevin Mawae 4 évet játszott Seattlebe, utána a Jets és a Titans következett. Őt eddig 6-szor jelölték a Pro Bowl keretbe. Újabb utolsó helyet ért el a csapat az AFC Westben. A szezon mélypontja egy 6 mérkőzésből álló nyeretlenségi sorozat volt,ahol 3-1-ről egészen 3-7-ig süllyedt a csapat, amivel elúsztak a rájátszásról szőtt álmok.A sorozatos gyenge szereplés azt jelntette, hogy Flores távozott a vezetőedzői pozícióról. Helyét a Miami egyetemről érkező Dennis Erickson vette át. Ericksonnak ez volt az első NFL csapata edzőként, ezelőtt kizárólag egyetemi alakulatokat irányított, mint a már említett Miami, a Wyoming vagy a Washington State.
1995-ben Joey Gallowayt választotta a Seahawks az 1/8-as pickkel. A WR 5 évet játszott Seattleben, ahol 3-szor érte le legalább 1000 yardos szezont. A csapat viszon eltradelte a Cowboys-szal a 2000-es és 2001-es elsőkörös választási jogáért cserébe. A 2 picket Shaun Alexanderre és Koren Robinsonra használta, amivel igencsak jól járt a 'hawks.
1990 óta rendre negatív szezont produkált a Seattle, viszont ebben az évben már sikerült egy 8-8-as évet zárni, de ez sem érhetett természetesen rájátszást. A 9. játékhét után már 2-6-tal ált, de után kisebb feltámadás következett és a hátralévő 8 találkozóból 6-t nyert. Rick Mirer mellet a Redskinsből érkező John Friesz is játszott, mint kezdő quarterback.
Az elkövetkező szezonban is ők ketten voltak a kezdő irányítók. Friesz 6, míg Mirer 9 találkozón kezdett 1996-ban. Az éve eleji drafton Pete Kendall offensive guard érkezett az első körben, a másodikban pedig Fred Thomas defensive back. nagy nevek nem érkeztel tehát ekkor. Ez is egy negatív szezon volt, a 7-9-es mérleg a 4. helyre volt elég a divízióban.
A gyenge szereplés miatt a csapat kivágta Mirert.
1997-ben tehát egy igazi kezdő irányítót kellett keresni. Warren Moon személyében meg is találta azt a csapat. Moon karrierjét a CFL-ben töltötte az Edmonton Eskimosnál, majd innen került a Houston Oilershez, és Minnesota Vikingshez. Minneapolisból vezett az út Seattlebe. Több díjat kapott karrierje során, de kiemelkedő, hogy 9-szer választották a Pro Bowlra. Az ez évi, tahát az 1997-esen pedig, ő lett a Pro Bowl MVP-je.
A draft jóra sikerült, 2 játékos is érkett az első körben a különböző tradek miatt. A 3.helyen Shawn Springs cornerback az Ohio Steteről. Springs 2003-ig kereste kenyerét Seattleben, utána a Washington Redkinshez távozott. Eddig 2-szer választották Pro Bowlra. Az 1/6-os pickkel Walter Jonest húzta Seahawks. Jones a liga egyik legjobb offneseive tacklje lett. A 8-szoros pro bowler még mindig a Seattle Seahakws offensének alappillére. A csapat Moon vezetésével sem érte el a Playoffot, 8-8-as mérleget produkált. A szezon egy csúfos 41-3-as hazai vereségel kezdődött a NY Jets ellen, majd a Broncos elleni szintén hazai vereséggel folytatta a csapat a gyenge kezdést. Innen küzdötte fel magát 6-4-re a gárda, de vége mint ismeretes, 8-8 lett.
1998-as év ismét 8-8-as mérleggel zárult, így Ericksonnak távoznia kellett a vezetőedzői pozícióból. A szezon viszont jól indult, hiszen 3-0-val kezdett a csapat, de sorra jöttek a vereségek. Ahman Green volt a legnagyobb név a '98-as játékosbörzén Seattle választottja közül, akinek igazán jó évei a Green Bayben voltak. Tehát Erickson távozásával, egy új ezdő érkezett. Mike Holmgren a Packers korábbi trénere lett az új Head Coach. Holmgren vezetésével érte el a Seahawks történetének legnagyobb sikereit. Az év végén távozott Warren Moon is, akit 2006-ban a Hall of Fame-be is beválasztottak, ezzel ő a Seahawks 4. játékosa aki helyet foglal a hírességek csarnokában.
Tehát újra irányító problémákkal kellett szembenéznie a csapatnak. Jon Kitna már 1998-ban is kapott pár mérkőzést, amellyeken jól teljesített, így ő lett a kezdő irányító 1999-től. Kitna egyépként már 1997-ben a csapat tagja lett, előtte az NFL Europe-ban kapott szerepet, a Barcelona Dragonsban.
1999-es drafton ez első körökben Lamar King és Brock Huard lett a csapat választottjai, egyikük sem futott be nagyobb NFL karriert. Homlgren első seattlei idényében rögtön divíziógyőztes lett. Az első mrkőzésen elszenvedett kudarc után 8 meccsből 7-t nyert a csapat, és az utána következő bukdácsolás is belefért az AFC West megnyeréséhez. A Wild Card meccsen a Miami Dolphinst látta vendégül a csapat. 20-17-es Miami sikerrel zárult az összecsapás. Az eredményt a J.J. Johnson 2 yardos TD-futása állította be a 4.negyedben. A Seahawks 2 TD-t ért el a meccsen, Sean Dawkins kapta el Kitna passzát, valamint Charlie Rogers kickoff returnjével értek el további TD-t.
A 2000-es évek
A csapat otthonát a Kingdome-t lerombolták, helyére a Qwest Field épült. Amíg azt építették a 2000-es és a 2001-es év meccseit a Husky Stadiumban játszotta a csapat.
A Joey Galloway trade miatt 2 db első körös pickje volt ekkor a csapatnak, így a Seahawks Shaun Alexandert és Chris McIntosht választotta. Alexander az Alabama sztárfutója volt, aki eddig 3-szoros pro bowler. Rookie évében Ricky Watters mögött kevesebb lehetőséget kapott, de az elkövetkező években a csapat legnagyobb játékosává nőtte ki magát, aki Steve Largenttel vetekedhet a franchise történetének legjobb játékosa címéért.
A draftról még meg kell említeni a nagyszerű elkapót Darrell Jacksont, aki a Florida egyetemről érkezett 47 TD-t ért el 7 seattlei éve alatt. 2004-ben franchise rekordot állított fel, 87 elkapása volt abban a szezonban.
A szezon 2 vereséggel kezdődött a Miami és a St. Louis ellen, ezt 2 győzelem követte. a Bye weekig 5 vereség, és 2 győzelem következett. Ekkor már eldőlt, hogy a playoff-t nem sikerül elérni, 6-10-es mutatóval zárt végül a csapat, és csak az 1 győzelemmel bíró San Diegot előzte meg a csoportban. A keserű idény után Jon Kitnától a csapat megszabadult, helyét Matt Hasselbeck vette át, aki a Green Bay Packersből érkezett. Mike Holmgren tehát jól ismerte az irányítót, akivel együtt dolgozott Wisconsinban. 2000-ig Brett Favre cseréje volt. Trent Dilfert is leigazolták a sólymok, aki Tampa Bayben és Baltimoreban játszott ez előtte.
2001-ben a kezdő irányító a fiatal Matt Hasslebeck lett, és Dilfer lett a cseréje, aki sérülések miatt 4 találkozón is kezdőként léphetett pályára. A drafton összesen 12 játékos érkezett, 2 az első körben. Koren Robinson a balhés elkapót az 1/9-es pickkel választotta a Seahawks., az első kör 17. helyén pedig a Michigaről érkező Steve Hutchinsont. Az offensive guard az egyik legjobbja lett a posztján, Walter Jones-szal alkotta a híres seattlei "bal oldalt". A 2 játékos alkotta a csapat támadófalának baloldalát, Jones a LT, míg Hutchinson a LG volt. A Center ettől az évtől már folyamatosan Robbie Tobeck volt. Seattle történelmének miondenbizonnyal legjobb támadófalát alkotta ez a vezéeegyéniség.
A draftról meg kell még említeni Ken Lucas cornerbacket, ő 4 évig játszott Seattleben és Floyd Womack guardot, aki ez egyik legjobb back-up guard a ligában.
A szezon egy olyan meccsel kezdődött, amin TD-t nem ért el a csapat, de a győzelem így is sikerült. Hasselbeck első seattlei tétmérkősén 2 eladott labdával vétette magát észre. A meccset Rian Lindell 3 FG-jával nyerte a Seahawks. Ezután feláltva jöttek győztes és vesztes meccsek, a vége 9-7-es pozitív mérleg, de a playoff szempontjából negatív, hiszen nem jutott be a csapat. A rájátszás az utolsó fordulóban dőlt el, a Monday Night mérkőzésen. Ugyanis, ha a baltimore kikapott volna, akkor a Seahawksé lett volna a Wild Card hely, de a 19-3-as Ravens siker a Seattle kiesését jelentette.
1976 után a Seahawks újra az NFC Westben játszhatott. A liga újjászervezése miatt került át a csapat a másik főcsoportba. A divízióban így az Arizona Cradinals, a San Farncisco 49ers és a St. Louis Rams voltak az ellenfelek. Viszont nem csak ez volt 2002-ben az újdonság, Kingdome helyén felépített új stadion a Qwest Field alkalmassá vált a mérkőzések lebonyolítására.
A draft első körében egy tight endet Jeremy Stevenst választotta a Seahawks. Stevens is egy balhés játékos volt, aki emiatt nem tudta teljesíteni azt, ami benne volt, így 2006-ban nem hosszabították meg vele a szerződését. A 2.körben az Oregon futója Maurice Morris érkezett, aki a már első számú running back Shaun Alexander cseréje volt évekig. A börze további részében több védőjátékost választott a csapat. A legjobb pick Rocky Bernard volt. A szezon 3 vereséggel kezdődött a Raiders, a Giants és a Cardinals ellen. A új stadionnak a 4.játékhétig kellett várnia, hogy meglássa az első seattlei gyzelmet. A győzelem Shaun Alexandernek köszönhető, hiszen 139yardot futott, és mellette 92-t kapott el. 4 futott és 1 elkapott TD fűződött nevéhez. Az idény viszont nem így folytatódott, a bye week utáni 9 meccsből csak kettőt zárult a Seahawks győzelmével, így a rájátszás biztosan elmaradt. Az év vége viszont jól sikerült, utolsó 3 mérkőzését nyerte a csapat. A hazai győzelem a Rams ellen aratta a csapat, míg az indegenbeliek hosszabításban dőltek el. Előbb az Atlanta Falcons ellen, amely meccset a falcons is nyerhette volna, ha nem hibázza el a csapat az overtimeban egy mezőnygólt. Az ellentámadásból Alexander 27 yardos futása döntötte el a mérkősét a Seattle javára. Az évi utolsó győzelmét San Diegoban aratta a csapat, akkor Lindell Mezőnygólja döntött. A meccshez tartozik, hogy Hasselbeck 449 passzolt yarddal fejezte be a meccsett. A szezont 7-9-cel zárta a gárda, így "első" évét az NFC Westben a 2.helyen végezte.
A 2003-as drafton Marcus Trufant volt az első választottja a csapatnak. Az Arkansas brutális safetyje Ken Hamlin lett a 2. választott, aki Trufanthoz hasonlóan 2007-ben lett először Pro Bowl kerettag. Érkezett még Seneca Wallace irányító, valamint napjaink kitűnő kickere Josh Brown. A szezon sikeresen kezdődött, hiszen 3 győzelemet söpörhetet be a kezdésénél a csapat. A 10-6-tal végzett szezonban az összes hazai mérkőzést sikerült megynernie a csapatnak, viszont idegenben csak kettőt sikerült. A divízióban a Rams mögött 2. helyet érte el a csapat, így a Wild Card meccsen a Packers-szel mérkőzött meg. Óriási csata volt, amin a hosszabítás döntött. Shaun Alexander igaz, hogy csak 43 yardig jutott, de 3 TD-t ért el. 27-27 -es állásnál következett az overtime. 1-1 punt után birtokolta a labdát a Seahawks, mikor egy Hasselbeck passzt kapott el Al Harris. Az eredmény egy return TD, amivel a Brett Favre vezette Green Bay megszerezte a végső győzemet. Mike Holmgren első visszatérése Green Baybe playoff találkozón tehát vereséggel prosult.
A 2004-es szezont a Seahawks az NFC egyik esélyeseként kezdte. Csapatukat a drafton is kívánták erősíteni. Marcus Tubbs defensive tacklet az első körben húzta a csapat. Tubbsnak több sérülése volt-van karrierje során, amivel nem tudta bizonyítani , hogy megérte az első kört. A draft későbbi köreiben Michael Boulware, Sean Locklear, és D.J.Hackett is érkezett. A szezonra felélpült a Qwest Filed, az új stadion, amit 2004 június 2-án nyitottak meg.
Esélyeshez méltóan kezdte a szezont a csapat. 2003-hoz hasonlóan 3 győzelmet söpört be a Bye weekig a gárda, közte egy jelentős 34-0-ás söprés a an Francisco ellen. A bye week utána Rams elleni hosszabításos vereség következett. A jó kezdés után 3-3-al állt a csapat, majd győzelemvereség felváltva következett. A Szezon közben érkezett a Seahawkshoz mindenidők legjobb elkapója Jerry Rice. A Dallas elleni MNF-on már játszorr és 145 yarddal vette magát észre. Hasselbeck 414 yardja és 3 TD passza sem volt elég a győzelemhez. A Cowboys futója Julius Jones 198 yardig jutott, így egy őrült meccsen nyert a Dallas 43-39-re a Qwes Fielden. A szezon 9-7-es mérlege azt jelentette, hogy a Seahawks nyerte meg az NFC Westet. A WC meccsen hazai pályán fogadhatta a divízió-ellenfél Ramst. A hazai pályá sem segített a csapatnak, 27-20ra nyert a St. Louis. A 2 legendás running back párharcát lehetett várni, de Marshall Faulk és Shaun Alexander is tudása alatt teljesített. A passzjáték viszont szárnyalt mindkét Qb 300 yard felett passzolt. A döntő TD a 4. negyedben volt, amikor is Marc Bulger passzolt Cameron Cleelandnek. Ezzel a Seahawks ismét a Wild Card meccsen búcsúzott.
A 2005-ös drafton az első körben a center Chris Spencert húzta a csapat. A későbbi körökben 2 kitűnő linebacher Lofa Tatupu és Leroy Hill érkezett a Seattlebe. Tatupu meghatározó tagjává vált a csapatnak már az első meccsektől fogva, eddig mindhárom évében Pro Bowl kerettag volt, ami nem kis teljesítmény.
A 2005-ös volt a Seahawks történetének legsikeresebb éve, ebben az esztendőben nemcsak a divíziót nyerte meg a csapat, hanem az NFC bajnoka is lett. A 13-3-as mérleg elérésebn nagy szerepe volt a pályájának csúcsán járó Alexandernek, aki szinte minden meccsén TD-t ért el, egyedül a szezonnyitó Jaxonville elleni, és a Dallas eleni találkozókon nem vitt be legalább egy TD-t. Kiemelkedő a 3.játékhéten az Arizona elleni 4 futott TD. Összesen a 27 futott és 1 elkapott TD NFL rekordnak számított ekkor, így nem is lehetett kérdéses, hogy a szezon MVP-je ő, Shaun Alexander lett. természetesen a TD-k mellett termelte a yardokat is, összesen a 16 meccsen 1880 yardot futott, és 11 találkozón lépte át a 100 yardot.
Az év viszont egy vereséggel kezdődött a Jaguars ellen, majd 4. heti Redskins elleni újabb zakó után indult csak be a sólymok gépezete. Ezután 11 zsinórban megnyert meccs következett. A 3. sikertelen meccs, a már tétnélküli green bayi talákozó volt. A Playoff első körében nem játszott a csapat, hiszen főcsoportgyőztes volt. A 2.körben már pályára léphetett, a Qwest Fieldre a Redskins látogatott. A meccsen Alexander megsérült így nélküle kellett kivívni a továbbjutást. A sztár RB nélkül félkarú óriás azért így is besöpörte a győzelmet, köszönhető a remek Darrel Jacksonnak, aki 143 elkapott yardig jutott, valamint Hasselbecknek aki egy futott és egy passzolt (Jacksonnak) TD-al járult hozzá a győzelemhez. Az NFC főcsoport döntőjében Alexander újra pályára léphetett, aki MVP formában játszott továbbra is. ezennel 132 yard és 2 TD állt a neve mellett. A végeredmény 34-14-es Seahawks győzelem.
Super Bowl XL: A győzelemmel a Seattle Seahawks elérte, hogy részt vegyen története eddigi első Super Bowlján. A mérkőzést a detroiti Ford Fielden rendezték, az ellenfél a Pittsburgh Steelers. A döntő sztorija Jerom Bettisről szólt, a Bus néven ismert RB Detroitban született, és SB lenne neki az utolsó állomás karrierjében. A találkozó esélyesének a Steelerst tartották, hiszen nagyszerú játékkal jutottak el a döntőig, a playoffban végig idegenben játszva. A meccs első negyedében csak seattlei field goal esett, a 2. negyedben viszont érdekesebb dolgok születtek. A Steelers irányítója Ben Roethlisberger 1 yardra a célterülettől, egy kúszásra készült. Az eredmény egy máig vitatott TD. A 2. félidő elején egy óriási Willie Parker futással elhúzott a Pittsburgh. A 75 yardos TD után az eredmény 14-3 volt a Steelersnek. A 3. negyedben még sikerült egy Jeremy Stevens elkapással széípteni, de a 4. negyedben egy csodálatos Steelers play eldöntötte a mérkőzést. Antwaan Randle El passzolt a Super Bowl MVP-jének Hines Wardnek. A vereség ellenére a Seahawks szurkolók szép emélekekkel gondolnak vissza a 2005-ös esztendőre.
2006-ban Kelly Jennings a Miami cornebackje lett a Seahawks első választottja, utána a tehetséges DE Darryl Tappet húzta a csapat. Későbbi körökből akiket érdemesebb megemíteni az Rob Sims (OG) és Ryan Plackemeier (P) érkezése. A szezon előtt a Seahawks egy trade során megszerezte Deion Branchet a New England Patriots korábbi Super Bowl MVP elkapóját. Az év másik kiemelkedő offseason eseménye inkább negatívan emelkedik ki a csapat szempontjából. Steve Hutchinsont, a remek OG-t, a csapat transition taggel látta el. A Vikings komoly szerződést ajánlott neki, amit a Hawks nem matchelt. Mivel transition taget kapott franchise tag helyett, a Seahawks nem kapott semmilyen kompenzációt. Bosszúból ugyanolyan feltételekkel elhozták a Vikings WR-ét, Nate Burlesont (igaz Burleson sohasem felel majd meg a szerződésben szereplő lehívható opciók nagy részének, Hutchinsonnal ellentétben). A mai napig nehéz megérteni a dolgok alakulását ebben az ügyben.
Sorrendben harmadszor tudta megnyerni a csapat a divízióját, ezútal egy szerényebb teljesítménnyel (9-7), de ebben nagy szerepe volt 2 kulcsjátékos Hasselbeck és Alexander sérüsének is. Helyükre lépő Seneca Wallace és Maurice Morris elfogadható teljesítménnyel rukkoltak elő, így az nem fenyegette a csapatot, hogy lemaradjon a rájátszásról. A playoffra mindkét említett sérült kezdőként léphetett pályára. A Wild Card meccsen hatalmas szerencsével jutott túl a Seahawks a Cowboyson. Az utolsó percekben a Dallas megnyerhette volna a meccset egy filed goallal, de a holder Tony Romo rosszul tette le a labdát a kicker elé, így az kimaradt. A vége 21-20 a Seattlenek. A főcsoport elődöntőjét a Chicago Bears ellen vívta, a liga legjobb védelme ellen is nagyon jól játszott a csapat, 2006-ban talán a legjobban, de a vereséget nem tudta elkerülni.
2007-ben a Branch trade miatt nem volt választási lehetősége az első körben a csapatnak. A drafton Breandon Mebane húzása volt a legjobb, a tehetséges defensive tackle már az első évében több mérkőzésen kezdőként léphetett pályára . Darrel Jacksont a csapat eltardelte a drafton egy 4.körös pickért, Jeremy Stevens-szel pedig nem számolt tovább Mike Holmgren, így egy kicsit új offense léphetett pályára ősztől. A 10-6-os mérleg azt jelentette, hogy már sorrendben 4. alkalommal lett divíziógyőztes a 'hawks. A playoff első meccsén a Washingtont látta vendégül, és egy fordulatos, izgalmas meccsen nyert a csapat. A 4 TD-t, Leonard Weaver, D.J Hackett (futás és alkapás), valamint 2 cornerback Marcus Trufant és Jordan Babinoux ( int return) szerezte. A végeredmény 35-14-es győzelem. A következő meccsen a Green Bay vendégekent csúfos vereséget szenvedett a Seahawks, pedig 14-0-ra már vezetett. Ezután beindult a Brett Favre és Ryan Grant vezette offense és lesöpörte a pályáról a seattleieket(42-20).
Az év végén belejtették, hogy 2009-től az eddig a secondary edzője Jim Mora veszi át Mike Holmgrentől a főedzői pozíciót, valamint a csapat elengedte a sztárfutó Shaun Alexandert.
A csapat főedzői:
Jack Patera (1976-1982) 35-59 Playoff: 0-0
Mike McCormack (1982) 4-3 Playoff: 0-0
Chuck Knox (1983-1991) 80-63 Playoff: 3-4
Tom Flores (1992-1994) 14-34 Playoff: 0-0
Dennis Erickson (1995-1998) 31-33 Playoff: 0-0
Mike Holmgren (1999-2008) 82-62 Playoff: 4-6
Jim Mora (2009-)
A Pro Football Hall of Famebe beválasztott játékosok:
Franco Harris RB (1984) Beiktatva: 1990
Carl Eller DE (1979) Beiktatva: 2004
Steve Largent WR (1976-1989) Beiktatva: 1995
Warren Moon QB (1997-1998) Beiktatva: 2006